Delfintánc

   Majdnem kilenc évet húztunk le egy albérletben. Ennek adott érdekes keretet az ablak. Váratlan lehetőségként pottyant elém, hogy épp a kisfiam iskolakezdése előtt nagyobb lakásba költözhetünk, ráadásul épp a szomszédba.    A tulajdonos fura ember volt, most már őszintén bevallhatom, hogy első perctől volt bennem egy megmagyarázhatatlan ellenérzés. A lakás tágas, napsütötte volt, viszont kicsit lepukkant. Az egyik legkirívóbb gyengesége az ablakok borzalmas állapota volt, rá is kérdeztem, hogy ezt ugye kicseréli? "Egyelőre nem"-jött a válasz. Nem örültem, de nagyon menni akartam, az előzőt már igencsak kinőttük.   Ezek után kaptam meg a szerződés tervezetet. Amiben az összes többi kötelezettség mellett édesdeden megbújt, hogy a nyílászárók felújítása, cseréje is bérlő feladata. Amennyire emlékszem, valósággal őrjöngtem és közöltem, hogy akkor nincs költözés, felejtsen el. Erre nagyvonalúan annyit válaszolt, hogy húzzam ki a cserét. Itt egy pillanatra megállnék...