Bejegyzések

Tier álma

-
Kép
  A férfi hátra simította hullámos barna haját, és kicsit megringatta magát a két almafa közé kifeszített függőágyban. Ez volt a kedvenc helye a tudatos álmodásra. Amikor eldöntötte, hogy megtanulja ezt a technikát, végtelen sok variációval próbálkozott. Meditációból átvezetve ülő, fekvő (egyszer dühében fejen álló) pózban, elalvás előtt, reggeli ébredés után, éjszakai csörgésre ébredve, zenére, csendben, kádban fürödve...hasztalanul.    Szomorúan elkönyvelte, hogy nem örökölte anyja képességét, csak haja göndörségét, és kedves mosolyát. Aztán egy nyári estén befeküdt a függőágyba, és gyermeki örömmel ringatózott. Egész nap a kertben dolgozott, sajogtak az izmai, és végtelenül fáradt volt. Akkor sikerült először, teljesen spontán módon eljutnia a Válaszok világába.    Utána sikerült többféle időpontban, helyen és állapotban, egyetlen közös jellemző volt: nem tudta akarattal előidézni. Valójában ez nem is tudatos álmodás volt, egészen más, mint amiről anyja mesélt neki. Amikor nagyon er
Megjegyzés küldése
További információk

Lara (de nem Croft) álma

-
Kép
   Lara álmosan és a remény utolsó szálaiba markolva nézte a gyertyák fényét. Kitalált egy játékot, mert gondolkodni már nem volt ereje. Ha a bal oldali gyertya rég le előbb, visszatér hozzá szerelme. Ha a jobb oldali, akkor végleg el kell őt engednie. A gyertyák egész éjjel égtek. Amikor hajnalban fölriadt, azt kérte, hadd legyen ébren, amikor a döntés megszületik. Választ kell kapnia, mert ezt a bizonytalanságot már nem bírja tovább!   A gyertyák udvariasan megvárták a reggelt. Forgolódott, eldöntötte, addig ágyban marad, amíg elalszik az egyik. Egyszer épp odapillantott, amikor egyetlen apró villanással kihunyt a jobb oldali. Mély sóhaj szakadt föl belőle. Meg sem próbált alkudozni az Égiekkel, hiszen ő választotta ezt a játékot. El kellett fogadnia a választ.    Szomorúnak és erőtlennek érezte magát, ahogy felkelt. Végezte szokásos teendőit, gépiesen mozdult a teste. Aztán a konyhából befelé menet eszébe jutott a könyv, amit barátnője vett a születésnapjára. Egy felkapott pszicholó
Megjegyzés küldése
További információk

Szeret engem a Jóisten...

-
Kép
  Ez egy nagyon fura, igazán szélsőséges nap volt. Úgy indult, hogy jött a postás, és hozott egy levelet. Nem részletezem a tartalmát, legyen elég annyi, hogy az én jogi ügyeim überelnek egy valóságtól elrugaszkodott brazil szappanoperát. Tomboltam egyet, megosztottam kedves barátnőmmel, aztán eszembe  jutott a tanulság, amit nemrég szűrtem le: ha valamit bánok, az a sok idegeskedés az eljárás igazságtalanságai miatt.    Úgyis készültem úszni, széttéptem és kidobtam a levelet, ugattam egyet az ügyintézővel telefonon, és útra keltem. Induláskor mindig világítanak mindenféle jelek a műszerfalon, de most kitartóan fénylett egy piros felkiáltójel. Jaj, neneneNE!!! Hosszabb útra készülök, ne most, ez nem lehet igaz! Valahogy úgy rémlett, ez a motorhiba jele. Szóval nagy baj van. Gondoltam, félreállok valahol, és kikeresem, mit jelent pontosan, aztán hirtelen ötlettől vezérelve az autószerelőm felé kanyarodtam. Közben azért reflexből körbepillantottam, az alapdolgok rendben vannak-e. Azt les
Megjegyzés küldése
További információk

A tiszafa és a keresztanya

-
Kép
  Nemrég egy nagyon kedves író ismerősömmel értekeztem a blogomról. Tett egy olyan kritikai észrevételt, hogy az írásaim sokszor túl személyesek. Le is ültem önvizsgálatot tartani (miután túljutottam a sértettségen 😀 ). Abban az összefüggésben, ahogy szóba került, teljesen igaza volt. És bevallom, picit meg is szeppentem, egy darabig ezért sem írtam.    Felismertem, nem használhatom arra a blogot, hogy itt adjam ki magamból a dolgokat, ahelyett, hogy a való életben rendezném (két ilyen esetem volt összesen, de ezek figyelmeztettek). Ugyanakkor az, hogy nagyon nyíltan írok nagyon személyes dolgokról, hiszem, hogy tud másoknak segíteni. Így szívügyem a családon belüli erőszak, amelyről épp azért kell beszélni, mert a szemérmes hallgatás és a következmények hiánya tartja életben , a nárcisztikus személyiségzavar ismerete, a trauma gyógyítása, amelyeket a saját személyes történetemen keresztül osztottam meg, de azt gondolom, általános tanulsággal szolgálhatnak.   És most az élet hozott eg
Megjegyzés küldése
További információk

Ivett és az öngyógyítás

-
Kép
   Túl a pokoli kínokon, innen a teljes gyógyuláson, a magam szórakoztatására is megírom, hogyan zajlanak az én komolyabb betegségeim. (Nem vagyok beteges szerencsére, így az influenza a halálközeli élmény kategóriába tartozik nálam.) 1. A tagadás Az első tünetek megjelenésekor nem vagyok hajlandó tudomásul venni a tényt, hogy beteg lettem. Különösen igaz ez a torokfájásra. Most már a rendelőben éreztem, hogy baj van, de este hetykén elnyalogattam egy kanál mézet, hogy majd ez elfújja. A hidegrázással kevert bágyadtság kisebb ellenállást vált ki belőlem, olyankor hamarabb beletörődöm a megváltoztathatatlanba. 2. Beismerés Ekkor elfogadom, és teljes drámaiságában megélem, hogy megtörtént az elképzelhetetlen, és bivalyerős immunrendszeremen áthatoltak a nyomoronc kórokozók. Ilyenkor még vad tippeket teszek arra vonatkozóan, hogy 2 nap múlva leszek tökéletesen, vagy esetleg 3 is kell hozzá. 3. Kín és szenvedés Ekkor már nem hazudok magamnak: gebasz van. Erős hitem, hogy fűben-fában van az
Megjegyzés küldése
További információk

Az áspis kígyó

-
Kép
  Volt nekem tavaly egy szenzációsan sikerült munkahely váltásom, csodálatos kis csapatba kerültem. A költözéskor egyetlen fura megélésem volt. Az én drága kollégám megmutatta, hova pakolhatok be. A kezdés előtti hétvégén nagy lelkesedéssel törölgettem ki a polcokat, rendezkedtem. Aztán amikor mentem be, az asszisztensnője nekem esett, hogy mit képzelek én, oda nem pakolhatok. Érdekesség: addig a távozó kolléga ott maradt cuccai voltak ott, meg néhány tartalék eszköz. Az egész elfért egy polcon.   Éreztem, hogy csak "ki a kakas a szemétdombon"-t játszunk, ezért nem is mentem bele, szépen visszacuccoltam a dolgokat. Az úgy nem jó, neki az ÖSSZES polcra szüksége van. Akkor már kinyílt a bicska a zsebemben. Másnapra telepakolta papírtörlőkkel, meg más tartalék dolgokkal a polcokat (ezzel a másik részen üresedtek ki polcok, de ahhoz nekem nem lehet hozzáférésem, nem is lenne logikus használni). Ez nagyjából egy rosszul nevelt ötéves színvonala, nem is süllyedtem le a szintjére, a
Megjegyzés küldése
További információk

Ivett karácsonyfát állít

-
Kép
  Nem gondoltam volna, hogy bármikor egy egész blogbejegyzést szentelek ennek az egyébként egyszerű és gyors műveletnek.  Nekem azért különösen az, mert rutinosan a kastély kertészetében veszem meg a fát, egyrészt gyönyörű és tartós, másrészt a fiúk befaragják. A régi gárdát nagyon szerettem, mindig segítőkészek és kedvesek voltak, de elindult egy váltás. Tavaly az ott dolgozó férfi nagyon nem örült a kérésemnek, egyértelműen jelezte, hogy ez nem az ő feladata. Valóban nem az, három perces szívesség egy törzsvásárlónak.   Enyhénél is halványabb lelkesedéssel nekilátott. A huncut fa pedig mintha az ő bosszantására csinálná,  egyre ferdébben állt a tartóban. Ekkor már egy kisebb gyűrű alakult ki a dolgozói hölgygárdából, és röpködtek a tanácsok: "Ne onnan vegyél el, a másik oldalról!" Minden férfi álma, hogy nők mondják meg neki, hogyan végezzen el egy férfimunkát (hozzáteszem, a csajoknak volt igazuk). Szerintem ekkor már csendesen gyűlölt engem is, meg a fát is. De becsülette
Megjegyzés küldése
További információk