Bejegyzések

Ivett és a tűzoltók

Kép
  Egy vidám nap megkoronázásaként kisétáltam a parkba. Vettem egy Topjoyt, amit magammal vittem, hogy fokozzam az élményt. Épp andalogtam a törzshelyem felé, amikor balról füstjeleket észleltem. Majdnem tovább mentem, aztán visszakaptam a fejem. Nem vicc, füstöl az erdő!  Elindultam arrafelé, bízva abban, hogy a helyszínen van néhány indián testvérem, vagy legalább egy cserkész csapat, akik uralják a helyzetet. Nem volt ilyen szerencsém. Már majdnem odaértem, amikor jött rolleren egy fiatal srác. Nehogy már egyedül küzdjek meg ezzel a krízishelyzettel! Kecsesen elé vetettem magam, hogy ne tudjon elslisszolni, és drámai hangon megkérdeztem:-Látod, mi van ott?! -Igen, füstöl egy tönk. (Tömör, lényegretörő megállapítás volt.) -Gyere segíteni! Általában nem viselkedem úgy, mint egy hadvezér, inkább a pánik szólt belőlem, mert felelősségteljes vagyok, de a gyakorlati érzékem nullához közelít. Víz nem volt nálam, éreztem, hogy a Topjoy feláldozása nem oldja meg a problémát. Vettem e...

Elengedés-ahogy én szeretem

Kép
  Voltam egy fantasztikus alkotó folyamaton, ahol az egyik feladat az volt, hogy egy lapra írjuk-fessük-rajzoljuk (mindenki egyéni ihletettsége szerint), amitől már szeretnénk megválni. Jól sikerült, dominált a vörös és a fekete, egy kis zölddel kombinálva, a végén úgy nézett ki, mint egy döntetlenre alakult űrlény-földlakó harc. Aztán csónakot hajtogattunk a lapból, és utolsó alkalommal a többi alkotásunkkal együtt megkaptuk, hogy engedjük egy folyóba, hadd vigye el a víz.   Én már akkor tudtam, hogy a Dunát választom, amikor elkészültem. Ennyi szart egy kis patak nem bír el, ehhez rendes, nagy folyó kell! Ráadásul tegnap volt Telihold a Skorpióban, ez az én időm! Ma reggel útra keltem, hogy megtegyem, amit meg kell tennem. Már napok óta hangolódtam a Samsara Boulevard Elengedem című nagy sikerű slágerével, és eldöntöttem, hogy ezzel engedem útjára a csónakomat.   Aztán átéltem a "minden a tervek szerint alakul, bár ezek nem az én terveim" életérzést. A GPS val...

Az utolsó szó jogán

Kép
 Értetlenül nézlek: vajon mit vétettem? Gyűlöleted oka mégis melyik tettem? Nárcisztikus lettél? Talán én képzelgek? A szívemben még mindig tisztának érezlek. Kimondatlan szavak kavarognak bennem. Legalább a végén őszintének kell lennem. Öt évesen tudtad, kiben mi lakozik. Benned most az ördög s az angyal hadakozik. Kígyónyelvű asszony sötét mérge csöpög. Tudatod homályos, ő meg büszkén röhög. Tudnod kell: mit zártam, nem a tiszta lényed. Csupán a nárcisztikus viselkedésed. Mögötted a dráma, előtted az élet. A szívedre hallgatsz: csak ennyit remélek. Lezárult egy korszak: gyógyulnunk kell ebből. A nárcizmus tépte milliónyi sebből. Neked s nekem a legnagyobb kegyelem: Az áldásommal mész végig az életen.

Ivett és a karácsonyfa 2.0

Kép
  Tavaly volt egy elég meredek történetem a karácsonyfa befaragással, meg is írtam. Úgy döntöttem, idén nagyon pozitív leszek, nem engedek teret a rossz emlékeknek. Már reggel hangoltam magam, ki segít, milyen kellemes élmény lesz az egész. Aztán jött valami furcsa sugallat, és az jutott eszembe, amit teljesen más témakörben hallottam: ne azt képzeld el, ki jön, hanem azt, mit szeretnél érezni a kapcsolatban. Na, én pontosan tudtam: azt szeretném érezni, hogy boldog vagyok, mert a kertészet dolgozója, legyen az bárki, lelkes örömmel, klasszul befaragja az én csodás fámat. Útközben még jó parkolóhelyet is vizualizáltam, az megvolt. Jó ómen.  Megcsináltam a helyet a fának az autóban, és elindultam a fatalppal. Közben azért már idegesen rebbent a szemem, kit látok meg. Sehol senki. Sebaj! Amikor odaértem az épülethez, az egyik fiatal nő kint állt, köszöntem, és megkérdeztem, ki tudna segíteni befaragni a fát. -Senki-jött a válasz.  Húha, erős kezdés. De én harcos alkat vagyo...

Masszázs, sör és sémakémia

Kép
  Valójában most egy másik genya borított ki nagyon, de arról nem írhatok, viszont írni akarok, ezért erről a genyáról szól a történetem 😀  Nekünk múltunk van, kérem. Az úgy kezdődött, hogy lett egy sportsérülésem, és őt ajánlották. Elmentem, tényleg nagyon jó volt. De nem volt hajlandó új időpontot adni, azt mondta, majd hívjam. Fura volt, hogy így kéreti magát, és kicsit bosszantott is. Hívtam, kaptam újabb időpontot. A masszázsok közben elkezdett beszélgetni. Megtudtam, hogy most vált el, új életet kezd. Aztán következő alkalommal a szexuális életem gyakorisága érdekelte. Nem tudtam, felháborodjak vagy röhögjek. Valójában csak ott kellett volna hagynom. Ehelyett én nagyon nem okos arra gondoltam, talán ilyen esetlenül jelzi, hogy érdeklődik irántam. Néhány alkalom után megbeszéltünk egy találkozót, amire nem sikerült eljönnie. Amikor ráírtam, nagyon hülye választ adott, na akkor ott is hagytam.   Aztán pár évre rá megsérült a térdem. Akihez akkor jártam, nem érte...

Önarckép-kicsit másképp

Kép
  Vagy nem is kicsit. Most nem csak úgy idelököm a verset, lesz hozzá szép kis bevezető. Amikor az előző megszületett egy alkotó délután után, benne voltam egy energiában, és természetszerűleg ez jött ki belőlem. Egyébként jó kis vers, de azért igen erősen előjönnek benne generációs dolgok. És valljuk be, azért átszövi egy elégikus hangulat. Ez is én vagyok, nem tagadom le és meg.   Érdekességképp említem, hogy másnap lebetegedtem, és két napig szinte csak aludtam. Aztán viszonylag gyorsan összeszedtem magam, és pont egy héttel az előző vers megszületése után jött a vad késztetés, hogy írjak egy másik önarcképet. Egy olyat, ami valóban rólam szól. Így született meg ez a szívemnek nagyon kedves verzió: Főnix vagyok, újrakezdő, meghaló és föléledő. Skorpió-én mélységbe hív, transzformál és sokat tanít. Kos aszcendens nekiindul, szenvedélye sosem csitul. Delfin lényem örömteli, az Élet egy nagy kaland neki! Harcos vagyok, amazon nő, kardom, pajzsom nagyon menő! Anya vagyok, ...

Önarckép

Kép
 Csillogó szemek. Ráncok, szeplők, lehulló szerepek. Mosolygó száj. Bár szívem belül sokszor fáj. Kócos kis fogak. Ne lássam többé, csak sajátomat! Hullámos haj. Ez a tény csak anyámnak volt baj. Kerek, szláv arc. Fakadt ebből bennem sok harc! Szemöldököm ívelt. Egyik kedvencem, mert apáméra rímelt. Nézem magamat. Mi az, amit kaptam, és mi, ami belőlem fakad? Végre megértem: túl génen, hasonlóságon és különbségen vagyok, aki vagyok. És jótállok értem 😊