Önarckép

 Csillogó szemek.

Ráncok, szeplők, lehulló szerepek.

Mosolygó száj.

Bár szívem belül sokszor fáj.

Kócos kis fogak.

Ne lássam többé, csak sajátomat!

Hullámos haj.

Ez a tény csak anyámnak volt baj.

Kerek, szláv arc.

Fakadt ebből bennem sok harc!

Szemöldököm ívelt.

Egyik kedvencem, mert apáméra rímelt.

Nézem magamat.

Mi az, amit kaptam,

és mi, ami belőlem fakad?

Végre megértem:

túl génen, hasonlóságon és különbségen

vagyok, aki vagyok. És jótállok értem 😊