Delfintánc

   Már a hóvirágzáskor szívem csücske lett az Alcsúti Arborétum. Olyan csodálatos élmény volt, el is döntöttem, hogy hagyománnyá teszem. És mivel azóta elkötelezett rajongója vagyok az arborétumnak, feldobta az új programot: szentjánosbogár-rajzás. Hú, de izgalmasan hangzott!    Azért volt bennem némi félsz, sose volt még részem ilyenben, és felrémlett előttem, ahogy a bogarak vadul szálldosnak körülöttem, esetleg rám is. Ezen a ponton erősen dilemmáztam a hosszúnadrág-magasnyakú pulcsi kombón. Aztán a hőség és a józan ész hatására sort-póló mellett tettem le a voksomat.    Épp legújabb betegségemből lábaltam kifele, de nem maradt sok időm, a program csak vasárnapig tartott. Így a napforduló varázslatos estéjén indultam útnak. A telefonban javasolták, hogy érjek oda 8-ra, engedelmesen meg is érkeztem. Úgy döntöttem, szokásomtól eltérően bevállalom a csoportos vezetést (falkában mégis nagyobb biztonságban vagyok egy esetleges bogártámadás esetén), addig visz...