Delfintánc

  Egy vidám nap megkoronázásaként kisétáltam a parkba. Vettem egy Topjoyt, amit magammal vittem, hogy fokozzam az élményt. Épp andalogtam a törzshelyem felé, amikor balról füstjeleket észleltem. Majdnem tovább mentem, aztán visszakaptam a fejem. Nem vicc, füstöl az erdő!  Elindultam arrafelé, bízva abban, hogy a helyszínen van néhány indián testvérem, vagy legalább egy cserkész csapat, akik uralják a helyzetet. Nem volt ilyen szerencsém. Már majdnem odaértem, amikor jött rolleren egy fiatal srác. Nehogy már egyedül küzdjek meg ezzel a krízishelyzettel! Kecsesen elé vetettem magam, hogy ne tudjon elslisszolni, és drámai hangon megkérdeztem:-Látod, mi van ott?! -Igen, füstöl egy tönk. (Tömör, lényegretörő megállapítás volt.) -Gyere segíteni! Általában nem viselkedem úgy, mint egy hadvezér, inkább a pánik szólt belőlem, mert felelősségteljes vagyok, de a gyakorlati érzékem nullához közelít. Víz nem volt nálam, éreztem, hogy a Topjoy feláldozása nem oldja meg a problémát. Vettem e...

  Voltam egy fantasztikus alkotó folyamaton, ahol az egyik feladat az volt, hogy egy lapra írjuk-fessük-rajzoljuk (mindenki egyéni ihletettsége szerint), amitől már szeretnénk megválni. Jól sikerült, dominált a vörös és a fekete, egy kis zölddel kombinálva, a végén úgy nézett ki, mint egy döntetlenre alakult űrlény-földlakó harc. Aztán csónakot hajtogattunk a lapból, és utolsó alkalommal a többi alkotásunkkal együtt megkaptuk, hogy engedjük egy folyóba, hadd vigye el a víz.   Én már akkor tudtam, hogy a Dunát választom, amikor elkészültem. Ennyi szart egy kis patak nem bír el, ehhez rendes, nagy folyó kell! Ráadásul tegnap volt Telihold a Skorpióban, ez az én időm! Ma reggel útra keltem, hogy megtegyem, amit meg kell tennem. Már napok óta hangolódtam a Samsara Boulevard Elengedem című nagy sikerű slágerével, és eldöntöttem, hogy ezzel engedem útjára a csónakomat.   Aztán átéltem a "minden a tervek szerint alakul, bár ezek nem az én terveim" életérzést. A GPS val...