Rugalmas cél és kompromisszummentes élet

   A közelmúltban két érdekes hozzáállásról hallottam-olvastam, amelyek elsőre ütötték egymást. Ez csak azért zavart picit, mert mindkettővel tudtam azonosulni. 

  A "rugalmas cél" kifejezést Almási Kitti egyik beszélgető partnere használta a lovas íjászat sportanalógiáját használva. Kifejtette, hogy egész más hozzáállást kíván, amikor mozgó lóról kell eltalálni a célpontot, mint stabilan a földön állva. És hogy ezt lehet az életre is alkalmazni, nem olyan görcsösen akarni a célt. 

  Amikor tegnap farmert nézegettem, nem gondoltam volna, hogy a sportpszichológia segít majd  😃 Volt ugyanis egy nagyon határozott elképzelésem arról, milyen farmert keresek. Kiderült, hogy olyat ma már nem gyártanak (ilyen rég vettem utoljára 😊 ) Ott álltam, hogy akarok farmert, de a kitűzött tökéletes célomat nem tudom elérni. Egyet felpróbáltam, ami egy kritériumnak nem felelt meg, mivel szűk szárú volt. De fölvettem, és nagyon tetszett! Még kicsit mórikáltam magam, tovább keresgettem, aztán visszamentem és megvettem. És a pénztár felé menet még nevetgélve meg is említettem az eladónak, hogy épp gyakorlom a rugalmas cél alkalmazását. 

  Aztán ma beleszaladtam nagyon kedves írónő ismerősöm fejtegetésébe a kompromisszummentes életről. Ő már egy ideje így éli az életét, és igenis megvalósítható. Először felbosszantott, aztán irigyeltem érte, majd egyetértettem vele 😃 Mindez a parkban történt, úgyhogy leheveredtem a padra, és madárcsicsergés közepette elmerengtem a saját életemről. 

  Szinte rögtön eszembe jutott a tegnapi eset, majd egy igen friss élmény a lakásváltás kapcsán. Ott megcsináltam a gyakorlatot, amit bizonyára sokan ismertek: összeírtam, mi fontos számomra az új otthonunkban. Már akkor felfigyeltem arra az érdekességre, hogy keresgélés közben elkezdett átalakulni a lista: egyes tételeket kihúztam, míg újakat írtam hozzá. A mostani lakás egy kivétellel minden jellemzővel rendelkezik a végleges listáról. Ha úgy vesszük, kompromisszumot kötöttem.

  És itt akadtam el picit: abszolút jó döntésnek tartom ugyanis, hogy ezt választottam, nagyon boldog vagyok itt. Akkor hogy is van ez a kompromisszummentes élettel? Szűk szárú farmer és erkélymentes lakás? Mi lesz, ha nem tudok megállni a lejtőn??!!!😃

  És abban a pillanatban megszületett a saját igazságom: mindenkinek van egy értékrendje, mindenki számára vannak élete minden területén alapvetően fontos dolgok. Ezekből nem érdemes engedni. Itt a kompromisszum inkább megalkuvást jelent, ami mindenképpen visszaüt. És vannak azok a dolgok, amik valamennyire fontosak, de ott már belefér a rugalmasság, az engedékenység. 

  A kettő megkülönböztetéséhez pedig a jó öreg önismeret szükséges. Mert először odáig kell eljutni, hogy nem a társadalmi elvárások, vagy a családi minta szerint értékelünk, hanem saját belső iránytűnk útmutatását követve. Hogy megismerjük a valódi vágyainkat, késztetéseinket, és azt tartjuk szem előtt. Hogy felismerjük, mi valóban fontos számunkra egy célban (pl csinos farmer, amit szeretek hordani 😃 ). És abból már jottányit se engedjünk.

  A képen nem én vagyok, de a farmer kb ilyen gyönyörű 😃