Ki a leány a gáton?

   Én sem tudtam kivonni magam az olimpiai ökölvívás eseményei alól.  Azt már régről tudom: ami mélyen érint érzelmileg, azzal dolgom van. Hagytam magamon átzúdulni az indulataimat, aztán igyekeztem összeszedni a tényeket, ezt gyorsan feladtam, végül meghoztam a magam személyes felismeréseit.

  Rögtön az első: nem értek a bokszhoz (egy büfé kivetítőjén volt szerencsém sokakkal egyetemben megnézni Hámori Luca és Khelif mérkőzését, és azt se tudtam, hány menetből áll), nem ismerem a NOB szabályzatát, sem genetikus, sem endokrinológus nem vagyok. 

  Amit biztosan tudok: interszexualitás (ha tényleg arról van szó, mert már mindent is lehet olvasni a médiában) nem tegnap óta van. A sportban biztos volt már hasonló eset, és lennie kellene egy egyértelmű és határozott protokollnak erre a helyzetre. És hogy félreértés ne essék: "az útlevele szerint nő" számomra nem az. A tudomány mai állása igen precíz vizsgálatokra ad lehetőséget, virtuóz doppingvizsgálatok vannak, tessék már ezt is alaposan megnézni. 

  Olvasgattam egy darabig cikkeket, az egyik szerint Y kromoszómával rendelkezik Khelif, a másik szerint ez az oroszok koholmánya. Na itt hagytam abba a tények összegyűjtését, a médiának hála esélyem se volt rá. 

  Az egyik írás együttérzőn azt taglalta, kicsit gondoljunk már bele az algír sportoló helyzetébe. Nosza megtettem! Az első gondolatom az volt: amit ő csinál, az kb olyan, mintha én kihívnék egy egész óvodás csoportot szkanderezni. Elég nagy valószínűséggel nyernék, de egy pillanatig nem lennék büszke magamra. Ha senki más nem, de maga Khelif pontosan tudja, mi az igazság. Tisztában van a testi adottságaival, az erejével. És olyan sok sportág közül épp azt választotta ki, ahol egyértelműen óriási előny az ő nehezen definiálható biológiai jellege.

  Ha valaki úgy néz ki, mint egy férfi, olyan izomzata van, mint egy férfinak, úgy üt, mint egy férfi, én arra gondolok, hogy ő egy férfi. Nem biztos, hogy igazam van.

  Megnéztem egy videót a témában, nagyon érdekelt, mert a hölgy spirituális szempontból vizsgálta a helyzetet. Amikor bemondta: gondoljunk bele, hogy egy arab férfi legálisan ver európai nőket, erősen megfeszültem. Egy mondatba behozta a vallást, a politikát és a férfi-nő konfliktust. Itt egy időre le is állítottam. A politika és a vallás nem rántott be, na de a harmadik terület! Nálunk női ágon a lányok már az anyatejjel szívják magukba a férfigyűlöletet sok-sok generáció óta. Be is nyomódott a piros gomb! Egy parki séta, jegeskávé és mini lelkigyakorlat kellett, hogy visszaálljon az egyensúlyom. 

  Szerencsére aztán  tovább néztem a videót, mert a mondanivalója lényege az volt, hogy a nőknek semmi szín alatt nem szabad harcolniuk a férfiakkal, álljanak bele a saját erejükbe, ami a szívükből, az odaadásukból fakad. És a férfiaknak is meg kéne érteniük, hogyan használhatják jól a fizikai erejüket. 

  És itt még nem volt vége a megéléseimnek. Még a mérkőzés előtt erre a csodálatos magyar versenyzőre gondoltam, és az ő kétségbeejtő helyzetére. Én rühellem azt a mondást, hogy "az élet nem fehér vagy fekete", valószínűleg azért, mert annyiszor hallottam olyanok szájából, akik remekül ellavíroznak a szürke zónában, hazudnak, csalnak, lopnak és így mentik fel magukat a felelősség alól. 

  Most viszont az jött: ha visszalép, megértem, sőt egyetértek vele. Ha vállalja a mérkőzést, megértem sőt egyetértek vele. Mindkét döntést el tudtam fogadni. A testi épsége nagyon fontos, joga van megvédeni magát és elzárkózni egy ilyen igazságtalan és veszélyes mérkőzéstől. Ugyanakkor én is nagy harcos vagyok, mentem bele egyenlőtlen küzdelembe, ahol papírforma szerint vesztettem. De épp ezért tudom, milyen ereje van, amikor az ember méltósággal veszít egy méltatlan helyzetben. 

  Sportolóként és emberként példát mutatott. Megtette, ami tőle telt, de nem tette ki magát fölösleges sérülésnek. 

  És eszembe jutott az összefogás ereje. Ha egyszerre föláll az összes női bokszoló, vagy ami még szebb, a férfi bokszolók is, és azt mondják, addig nincs több meccs, amíg nem születik elfogadható, korrekt megoldás ilyen helyzetre...az gyönyörű lenne.