Haj-jaj!

  Nagyon érdekes ez az én történetem a hajammal. Állítólag már kisbabaként dús hajam volt, majd ebből édes, huncut fürtöcskék lettek. Na ezeket anyám nem bírta, ezért óvodáskoromban úgy néztem ki, mint egy apród. Sokan fiúnak is néztek, emlékszem, hogy sírtam emiatt. Már nem rémlik, miért kaptam kegyelmet, de kisiskolás koromra félhosszú hajam lett. Ekkor anyám abba ölte az energiáját, hogy a göndör fürtjeimet mindenáron kiegyenesítse, engedelmességre kényszerítse (ahogy engem is). Mégis felüdülés volt, legalább lánynak néztem ki :) Nálam minden késve jött, az egyetemi évek hozták meg a lázadást: szabadjára engedtem a fürtjeimet. Ennek az lett az eredménye, hogy nagyjából úgy néztem ki, mint egy öntudatos birka! Azzal sem tudtam azonosulni. Aztán találtam egy csodálatos fodrászt, aki sok mindenre megtanított. Ő mondta:" Szeresd, hogy göndör a hajad, mások mindent megtesznek, hogy ilyen szép hajuk legyen! Majd találunk olyan frizurát, amit szeretni fogsz." És találtunk. Imádtam a frizurámat, nőies volt, jól állt az arcomhoz, a karakteremhez. Vele töltöttem az egyetemi éveimet.

   De jött az újabb csapás: elköltöztem. Még vagy fél évig visszajártam hozzá, annyira szerettem, de aztán a férjem családja lebeszélt, mondván, itt helyben is rengeteg fodrász van, emiatt fölösleges ekkora utat megtenni. Tévedtek. Mert egyetlen helyi fodrász nem tudta levágni, amit kértem. Bánatosan elraktam a képeket, amiken imádott hajammal mosolygok, és beletörődtem, hogy el kell búcsúznom tőle. Aztán volt mindenféle hajam, leginkább rendezetlen, kusza. Az új fodrászomat, akinél elköteleződtem, nagyon szerettem, és ő is engem. Csak a göndör hajamat nem! Amikor nem bírtunk zöldágra vergődni, hogy mit szeretnék, és elvittem a képeket, mutogatva, hogy ezt és ezt kérem, annyit felelt. "Ez hülyeség!" Akkor kellett volna váltani, de nem tettem. Szülés után átmenetileg kinyúlt a hajam, akkor mély elégtétellel hangjában közölte, hogy most már így marad. Nem maradt. Nem lett ugyanolyan göndör, csak hullámos. Aztán fura álmok jöttek: üvöltöztem vele. Nem értettem, mi lehet ez, hiszen nagyon szerettem. Hát a hajam üvöltött! Őt nem erre szánták! 

  Hirtelen indíttatásból rövidre vágattam a hajamat. Nem először történt meg, és érdekes, mennyire nem tanultam meg, hogy nagyon rosszul áll. A fejemben megszületett egy rövid, de mégis göndör frizura, amit megint csak senki nem tudott levágni. Én azért évekig kitartottam. A magam kárán tanultam meg, hogy göndör hajat nem ritkítunk, meg nyesünk, csak azért, mert nem tudunk vele mit kezdeni. A végén már úgy lógott a kevés hajam, mint egy bánatos spániel füle. Nagyon elkeseredtem, mert mindig dús, erős hajam volt. 

  Aztán ismét váltottam (a remény hal meg utoljára :) ). Úgy láttam, ez a fodrász érti, amit mondok. Egy darabig. Aztán ő is elkezdte azt a fura ferdén nyesegetést (most már tudom, hogy ez is vékonyítja a hajat, és esküszöm, a kezére csapok, aki még egyszer megpróbálja!). Az egy picit zavart, hogy mondtam, úgy szeretem, ha asszimetrikusan van a hajam, de ő kitartóan középen választotta el. Hazamentem és átállítottam. 

  Egy kedves ismerősöm megemlítette, hogy szerinte jobban állna, ha hosszabb lenne a hajam. Hazamentem, elkezdtem nézegetni a képeimet, és egyetértettem vele. Növesztésbe fogtam! És remegő kezekkel elővettem a régi képeket, hogy milyen hajat szeretnék. Eltökéltem magam: ezt akarom, vagy levágja így, vagy addig megyek, amíg találok valakit, aki képes rá! Elvittem a képeket, és kezdtem volna lelkesen magyarázni, mi a fontos, de a fodrászom kb. két másodperc után közölte, tudja, mit akarok. Nem tudta. Vagy nem érdekelte. Már ott mondtam, hogy hátul nem olyan. De olyan. 

  Hazajöttem, kisírtam magam, aztán rövid gondolkodás után lemondtam a következő időpontot. Rákérdezett, mi a baj, megírtam, hogy nem azt vágta, ami a képen volt. A válasz: mert nem olyan göndör a hajam. Abba már nem mentem bele, hogy göndörségtől függetlenül lehet jobbra vagy balra fordítani tincseket, és ahol fel van nyírva a képen, nem tud úgy állni, ha hosszúra van hagyva.

  Közben azért én is hibáztam. Annyira igyekszem áttérni a természetes hatóanyagokra, eközben a hajam egyre szárazabb, töredezettebb lett. Lehet, ő a kivétel, aminek jót tesz az SLS meg a többiek :) Azért maradtam bio vonalon. Kerestem házilag elkészíthető hajpakolást. Nem gondoltam volna, hogy valaha mézes tojássárgáját kenek a hajamra, de eltökéltem, hogy rendbehozom, amit elrontottam. És láss csodát, a hajam élettelibb és sokkal göndörebb lett! Ha ez kell neki, hetente rákenem a sárga trutyit :) Szereztem be avokádó olajat is, ha nem válik be, tágítom a konyhaművészetemet. 

  És nem sokára megyek az új fodrászhoz. Viszem a képeket 😄

Szép napot! :)