Rendhagyó Mikulás

                             


  Vasárnap a jó időt kihasználva nagy délutáni sétára indultunk a fiammal. A parkba érve már jó messziről kiszúrtuk a Mikulást. Meglepődtem, mert itt még soha nem találkoztam vele. Ahogy közeledtünk, persze elkezdtünk poénkodni, hogy vajon kapunk-e valamit? Amikor odaértünk, elhangzott a jól ismert kérdés: "Jók voltatok?" Egyforma lelkesedéssel bizonygattuk, hogy nagyon. Ekkor jött a következő fordulat: előhúzott a zsákjából két csúzlit és átnyújtotta. Én ugye nem bírtam magammal, és nevetve kérdeztem: "Akkor most már rosszalkodhatunk?" Szigorú arccal felete: "Nem." Szerintem a csúzli hatására, de úgy folytattam:"Akkor csak a rosszakra lövünk!" :) Erre már kifejezetten rosszalló arckifejezéssel közölte, hogy lehet fára is lőni.

  Szerintem egy önjelölt Mikulásnak, aki csúzlit osztogat, lehetne fejlettebb a humorérzéke, de nem akartam telhetetlennek látszani, megköszöntük és arrébb mentünk. És hogy lássa, milyen engedelmesek vagyunk, megcéloztunk egy fát. Nem akarok kérkedni, de háromból kétszer eltaláltam. Kezdők szerencséje! :) Aztán tovább sétáltunk. A park végében a fiam egy padon kívánt gyakorolni (a történeti hűség kedvéért senki nem ült rajta). Rögtön eltalálta az ülő részt, és profi pókerarccal közölte, hogy ezt is akarta. Én meg ott tartottam, hogy a kövecskék lepottyantak a lábam elé. Morogtam is, hogy a csúcson kellett volna abbahagyni. De kitartó típus vagyok, tovább próbálkoztam. Nekem is sikerült szinte pontosan ugyanott eltalálni az ülőkét (a hivatalos verzió szerint:ahogy akartam :) ), aztán kétszer a támlát is. Akkor gyorsan elraktam, hogy jó élménnyel záruljon az aznapi csúzlizás. 

  Visszafele ismét találkoztunk Mikulással, épp másoknak osztogatta az ajándékát. Kedvesen odamosolygott ránk és köszönt. Tovább menve azért a fiam filozofikus hangulatba került és feltette a nagy kérdést:"De vajon mit akart ezzel üzenni a Mikulás?" Mármint a csúzlival. Azt gondolom, egy fantasztikus ötlet volt: kis költséggel csinált egy igazi, klasszikus gyerekjátékot, amivel meglepheti az arra járókat. Bárki is volt, hálás vagyok neki, sikerült oda varázsolnia egy csipet varázslatot és örömöt okoznia. 

  És bár a csúzli most pihen, üzenem a szomszédaimnak: viselkedjenek jól, mert figyelek! :)

Szép estét! :)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ivett karácsonyfát állít

Fiam születésnapjára

Traumán túl-új élet