Digitális diéta

   Nagyon megérintett ez a digitális (konkrétabban okostelefon) függőség (előző írásomban részleteztem). A technikai vívmányok terén még mindig félanalfabétának számítok, az első valódi okostelefonomat a fiammal együtt szereztem meg, és ő két hét elteltével már sokkal jobban értett hozzá.

  Aztán jöttek az alkalmazások, elsajátítottam egy alapszintű felhasználói tudást. Ez sajnálatos módon arra elég volt, hogy egyre többet előkapdossam a mobilomat. Sosem felejtem el: az első mélypont akkor jött el, amikor egyszer kirándulás közben(!!!) vártam a fiamra, és elővettem. Csak hogy
jött-e üzi, és úgy általában mi van a Fb-on. Gyorsan hoztam egy döntést, és attól fogva csak fényképezésre vettem elő. 

  Most ugye üldögéltem tisztuló autómra várva, és ahogy olvastam a könyvet, elkezdtem figyelni magam, milyen gyakran érzek késztetést, hogy előkapjam a telcsit. Nem merem számszerűsíteni, az ott töltött órában hányszor történt meg. Ez a fránya dopamin rám is nagy hatással van! Feri atya példáját követve elkezdtem kikapcsolni az értesítéseket, amik addig csábítóan pittyentek, csilingeltek. És milyen békés csend lett!

  Feltérképeztem esti káros működésemet. Amikor már fáradt vagyok, könnyebben elcsábulok a különösebb agytevékenységet nem igénylő foglalatosságokra: kapcsolgatom a tévét, és ha lecövekelek valahol, de éppen nem olyan érdekes, amit látok, közben nyúlok a telefonért. Azzal nyugtattam ilyenkor magam, hogy csak értékes gondolatokat keresek. Önkritikus  üzemmódomban ezen gúnyosan kacagtam. És letiltottam magam az esti nyomkodásról.

  Aztán az jutott eszembe, amióta mobiltelefonom van, leszoktam a karóra hordásáról. Ez régebben nem okozott gondot, hiszen a sima kis telefon nem jelentett semmilyen szempontból kísértést. De ez az okos jószág ingerel, hogy valahányszor megnézem az időt, valamit még babráljak rajta. Elhatároztam, hogy újra karóra tulajdonos leszek! Semmi okosság, analóg ketyegőt vettem. Kéket 😊

  Találtam a telefonon egy olyan funkciót, ami mutatja, mennyit használom, és milyen alkalmazással. (Na erről beszéltem, idáig fogalmam sem volt, hogy ilyen is van 😃. Mindig tanul az ember. ). Az előző napok nem is voltak olyan vészesek, de visszakeresve találtam egy majdnem 4 órás napot is. Sokkoló volt! Aztán rákerestem és ebből 3 és fél órát a GPS-t használtam 😄

  Szóval összességében nincs nagy tragédia,  ennek ellenére örülök, hogy tudatosan áttekintettem a mobilhasználatomat és egészséges változtatásokat vezettem be. Most már csak következetességre és kitartásra van szükségem.

  Diétára fel! 😃

  

  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ivett karácsonyfát állít

Fiam születésnapjára

Traumán túl-új élet