Újhold mágiája

   Ez a történet valójában nem most kezdődik. Pár hete kritikus állapotba került a konyhai csap, hívtam szerelőt. Régi, megbízható ember, jött is, közölte az ítéletet: csere. Megvettem az új csapot, hívtam, hogy jöhet szerelni. Jó, majd szombaton, hívjam pénteken, hogy pontosítsunk. Pénteken vasárnapra pontosított. Nekem volt fontos, elfogadtam. A megbeszélt vasárnapi időpontban hívtam: most nem ér rá, majd később jön. Eltelt a nap, aludtunk rá egyet. Reggel hívtam, kérdeztem, miért nem jött? Felháborodva közölte, hogy sok dolga volt, ugye nem képzelem, hogy ő este fél 6-kor még csapokat szerelget?! Szelíden visszakérdeztem: és hívni nem tudott volna, hogy mégse jön? "Hm, öööö....igen." Ennyi volt az intelligens válasza. Aztán mondtam, ha nincs ideje, vagy nem akarja megcsinálni, legyen őszinte, akkor keresek mást. Erre gúnyosan annyit felelt, hogy a héten valamelyik délután átjön, majd hív, de ha találok hamarabb, nyugodtan csináltassam meg.

  Na, én jól felbasztam magam! Nem szívességet kértem, megbíztam egy szerelőt a munkával. Kiírtam a Fb-ra, ki tud jó vízvezetékszerelőt? Jöttek a válaszok, az egyik jelölt két nagyon jó referenciát is kapott. Még aludtam rá egyet, adjak-e esélyt elfoglalt barátomnak, reggel úgy ébredtem: nem. Felhívtam a másik szerelőt: délután jött és megcsinálta. Szívembe zártam! És beírtam a telefonomba. 

  Alig vártam a másik hívását, hogy most én mondhassam gúnyos fölénnyel: nincs szükségem rá, már megoldódott. Nem adta meg rá a lehetőséget, esze ágában se volt hívni. Így annyi maradt, hogy kitöröltem a számát. Statisztikailag nagyon jó voltam: egy hülye vízvezetékszerelővel kevesebb, egy megbízhatóval több 😊

  És eljött újhold napja! Úgy indítottam a reggelt, hogy kirúgtam az egyik betegemet. Ez még tőlem is erős kezdés, meg is lepődtem magamon. Bár hosszú évek idegtépő telefonjai ("Ma szeretnék menni. Esetleg holnap. Hogyhogy nincs hely? De hív, ha lesz? Tudja a számomat? Biztos?") és rendelői beszólásai ("Meg tudja ezt csinálni? Biztos szép lesz? Nekem nagyon sima legyen!") előzték meg. Tegnap jó szokása szerint azonnal szeretett volna jönni. Amikor bemondta, hogy emberséget vár tőlem, elszakadt a cérna. Nem üvöltöttem a telefonba, higgadtan közöltem, hogy nem tudok segíteni. 

  Aztán ma reggel fölkeltem, és lendületből írtam neki, hogy nem tudom vállalni a továbbiakban a kezelését. Bízom benne, hogy talál olyan emberséges fogorvost, aki mindig aznapra ad időpontot, amikor hívja. Mérhetetlen felszabadultságot éreztem utána! Nem is értem, miért nem tettem meg jóval hamarabb! Hiszen, hogy egyik kedvenc íróm tollából idézzek: "Nem vagyok én seggfejekkel suttogó."

  S ha már újhold, felavattam az új uszodát. Meseszép a medence, és saját sávom volt! A közös öltöző okozott némi logisztikai nehézséget, a BVSC-ben ugyanis hozzászoktam, hogy zuhanyozás után a fejemre csavart törölköző az összes öltözékem. A hajam konnektorért kiáltott, amelybe a saját hajszárítómat dughatom, az öltözői hajszárítótól ugyanis olyan lesz a "frizurám", mintha az ujjamat dugtam volna konnektorba. 

  Végül vizes hajjal jöttem haza, és itthon fejeztem be a szárítást. Az úszás élménye elmosta a nehézségeket, és vidáman folytattam a napomat 😊