Viking a rendelőben!

   Van nekem egy régi betegem, aki pár évig másfelé kalandozott (a következőkben leírtak alapján azt is mondhatnám, portyázott 😃 )

  Aztán visszakeveredett hozzám, és bejelentette a férjét is. Amikor megérkeztek, kedélyesen megkérdeztem, ki lesz az első. Ha tudnátok, ilyenkor milyen udvarias és előzékeny mindenki! Betegem is önfeláldozóan maga elé engedte a párját. Mondta, hogy majd kint vár, aztán az ajtóból visszaszólt, hogy a férje nem nagyon beszél magyarul. Az jó, mert az én angolom pedig valahol a siralmas és a katasztrofális között van. Gyorsan felmértem, hogy bár ebből kerekedhet egy vidám activity, nem szívesen vállalnám egy esetleges félreértés következményeit, így gyorsan visszahívtam a hölgyet, hogy fordítson, ha szükséges.

  A férje kedves, mosolygós volt, és úgy indított, hogy az ő anyja fogorvos. Nahát! És az anyja azt üzeni nekem, hogy amit a szájában találok, ahogy a fogak állnak, az északi típusú. Fölkeltette az érdeklődésemet, volt már néger, arab betegem, de északival nem volt dolgom. Kicsit megilletődötten (mintha a mama szigorú szemei kísérnék minden mozdulatomat) és kíváncsian föltérképeztem a terepet. 

  Nem állítom, hogy pontosan értettem minden szavát (még a felesége sem), ezért nem tudom, ez mennyire általános északi jelleg, de ennek a szép szál, szakállas férfinak olyan gyönyörű, erős, egészséges fogai voltak, amivel egy medve torkát is át lehet harapni. Annyi volt a dolgom, hogy megdicsérjem és leszedjem a kevés fogkövét, amiről szintén azt állította, hogy északi jellegzetesség. Na itt álljunk meg! Bizton állíthatom, hogy ebben mi jobbak vagyunk! Nem hencegtem e kétes dicsőséggel, kicsit magyaráztam kevert nyelven és élénken gesztikulálva a helyes fogmosásról (mintha szükség lenne rá).

  A végén annyit mondott, olyan itt neki, mintha otthon lenne. Mert az anyjának a házában van a rendelője, ő ebben nőtt föl. Hát, hosszú pályafutásom alatt senkinek nem jutott eszébe a rendelőmről az otthon melege 😀

  Amikor elköszönt, arra gondoltam, Ragnar büszke lehet távoli leszármazottjára. Bár egyáltalán nem tűnt vérengző típusnak, biztos vagyok benne, hogy meg tudná forgatni a feje fölött a baltát, ha szükség lenne rá. 

  Szép napot!🌞